Katolikus Hitvédelem

A www.depositum.hu honlapon azon (még kissé felületes, és hiányos) kutatásaimat, meglátásaimat próbáltam összegyűjteni és összefoglalni, amelyek a Katolikus Egyház és ezen Egyházon kívül lévő keresztény felekezetek között hitbeli konfliktusok, avagy nézetkülönbségek forrásai. Jól tudom, hogy az érintett kérdések sokkal komolyabb, részletesebb, a mélységeket is feltáró és elemző írást érdemelnének, amelyhez azonban sokkal nagyobb lélegzetvételre lenne szükségem, mint amennyire képes lehetnék. Így ez a weblap egyelőre érvgyűjtemény marad, "azaz azoknak az érveknek a gyűjteménye, amelyek a hitre indítanak" (II. János Pál: Catechesi Tradendae 3,18), de legalábbis a hitre irányulnak, méghozzá az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház hitére, az én hitemre, hogy valamiképpen megvilágítsa azt.

Szándékom mindazonáltal kétirányú.

Mindenekelőtt és elsősorban katolikus testvéreim hitének megerősítése, biztosabbá tevése. Sokan fordulnak el hitüktől, vagy állnak az Egyház hitével ellenkező álláspontra csak azért, mert épp nincs egy olyan könyv, egy közösség, vagy éppenséggel egy olyan weblap, ahol választ tudnának kapni kérdéseikre, kétségeikre, és ilyenkor a hit elbizonytalanodik. A Katolikus Egyház Katekizmusa a következőt írja az egyik hit elleni vétségről, az akaratlan kételkedésről: "Az akaratlan kételkedés bizonytalankodást jelent a hit aktusában, nehézkességet a hit ellen fölhozott érvek megcáfolására, vagy a félelmet a hit homályossága miatt" (KEK 2088). Ez az oldal abban kíván segítséget nyújtani, hogy legalább a katolikus hitünk ellen fölhozott érveket magával az Egyház tanításával, a Szentírás, valamint az Egyházatyák által meg tudjuk cáfolni, találjunk ellenérveket, kapaszkodókat, mellyel az értelem megfogódzhat, melyek bátorságot és erőt adhatnak, s amelyek talán a homályból is visszavezetnek Krisztus Urunk igazságának valódi fényére.

Minden tiszteletem ellenére, csak másodsorban szándékozom ezt az oldalt a nem-katolikus testvérek számára összeállítani (vö. Gal 6,10). A katolikus tanítás megvilágosítása, igazolása reményeim szerint célt fog érni náluk is. Én biztos hittel hiszem, hogy a katolikus tanítás az a tanítás, amely a Szentírást a leginkább figyelembe veszi, amely a legközelebb áll ahhoz a tanításhoz, amelyet Jézus Urunk kinyilatkoztatott számunkra, s amely tanítást mindig tisztán és szeplőtelenül meg tudták őrizni. Ha ebből a hitből csak egy kis morzsa ragad valakire, immár célt értem.

Hitet csakis az Úr kegyelme adhat, de a hit kegyelmének teljességéért tenni kötelességünk, hogy kibontakozhasson úgy, ahogy azt Isten is akarja. Ugyanígy: Igazságot csakis az Úr nyújthat, de annak teljes megértéséért tenni szintén kötelességünk. A teljesség, egyetemesség (katolicitás) és az igazság (autenticitás) összetartozik. Valaminek a lényege adja meg annak a dolognak az igazságát, és a lényeg a teljességben mutatkozik meg. Teljes pedig csak úgy lehet valami, ha egyetemes is. Igazság pedig csak egy lehet, minden más "nem-igazság", vagy legalábbis nem az igazsághoz tartozik. A kereszténység lényege és igazsága is csak a teljességben és az egyetemességben mutatkozhat meg. Meggyőződésem, ahogy Kereszty Rókus is írja, hogy ha valaki minden keresztény értéket, ami a Szentírásban és az apostoli egyházban található, hinni és gyakorolni akar, akkor ezt egyedül a Katolikus Egyházban találhatja meg együtt. Meglehet, hogy néha ez a teljesség, katolicitás zavarónak tűnhet egy olyan keresztény szemében, aki egy (vagy valamivel több) keresztény értéket akar hangsúlyozottan érvényre juttatni (legyen ez a kifejezetten biblikus szemléletmód, a személyes kapcsolatokon alapuló testvéri közösség, a felszabadult dicsőítés, vagy a mély és méltóságteljes liturgikus átélés stb.), hiszen ilyenkor a többi keresztény értéket terhesnek érzi, és olyan tényezőnek láthatja, amely elhomályosítja az őáltala fontosnak tartott értéket. Megpróbálja az ő részét, az ő igazságszeletét a központba állítani, absztrahálni, legitimálni, és sajnos ennek során sokszor a többi rész, a többi igazságszelet kárára és ellenére kezd el dolgozni. (Ez történik pl. akkor, amikor valaki csak a Szentírást tartja mértéknek, és azt gondolja, hogy a Hagyomány vagy az Egyház tekintélye a Szentírás ellen van; vagy a személyes, individuális érzelmeket és szabadságot ellentétesnek véli az egyházi intézménnyel vagy az egyházi hatósággal; az Isten imádását a szentek tiszteletével, a kegyelmet a szabad akarattal, stb.). Nem veszik észre, hogy a részletekre irányuló reflektorfény bár elsötétítheti a többi részletet, de azok ettől függetlenül léteznek, és ugyanúgy részei az egésznek. Nem kell mást tenni ebben az esetben, mint egy másik részletet is megvizsgálni ugyanazzal a reflektorfénnyel, és máris elkezd összeállni a kép. Hangsúlyozom, hogy ez nem relativizmus, mert nem az egyéntől függ a kép, nem az egyén rakja össze, rajzolja meg a képet, hanem biztos alapoktól függ, mégpedig az isteni kinyilatkoztatásoktól. Nem relativizmus, hanem katolicizmus, és Krisztus valós és teljes Egyházát csakis úgy láthatjuk meg, ha megtanuljuk az "egészben látás" technikáját, amely sajnos a mai korban már nem igazán dívik. Leragadunk a részleteknél, és figyelmen kívül hagyjuk a többi részletet. Aztán abból az egy részletből kidolgozzuk a véleményünket, és megfogalmazzuk a mi saját "igazságunkat", és észre se vesszük, hogy "tévedhetetlennek" ítéljük, s foggal-körömmel ragaszkodunk a sajátunkhoz. Az ilyen előítéletektől, elfogadott egyéni véleményektől megszabadulni akár hosszú-hosszú évek küzdelme során lehet csak. "A hit keresi az értelmet" - mondta Szent Anzelm, a skolasztika atyja, és aki keres, az találni fog; s aki zörget, annak ajtót fognak nyitni. Erre biztatom katolikus és nem-katolikus testvéreimet. Keressenek, ha találni akarnak, és zörgessenek, ha azt akarják, hogy kinyíljon az ajtó. Én biztos vagyok abban, hogy ha tényleg alaposan, őszintén, nyitott szívvel keres valaki, az a Katolikus Apostoli Anyaszentegyházra fog találni, amely Krisztus tanítását és igazságát a legtisztábban, a legteljesebben nyújtja.

Lehet, hogy lesznek, akik majd a fejüket csóválják ezt az oldalt látva, s idegenkedni fognak tőle. "Nem 'ökumenikus'." ? gondolhatják. Nekik a II. Vatikáni Zsinat szavaival válaszolnék: "A katolikus hit megfogalmazása semmiképpen sem lehet akadálya a testvérekkel folyó párbeszédnek. A tanítást teljes egészében és világosan kell előadni. Semmi sem annyira idegen az ökumenizmustól, mint a hamis irenizmus (a mindenáron való békülékenység); mely csorbítja a katolikus tanítás tisztaságát és elhomályosítja eredeti és biztos értelmét." [Unitatis redintegratio kezdetű dekrétum az ökumenizmusról, 11.]. Én tehát itt nem békülni akarok, de nem is akadályt állítani a párbeszédek közé, hanem éppen egy korrekt párbeszéd alapjait megteremteni. Hiszen a laikusok közötti (de sok esetben még a teológusok közötti) protestáns-katolikus szembenállás lényege meggyőződésem szerint annyi, hogy protestáns körökben nem ismerik eléggé a katolikus tanítást, hanem sokszor csupán érzéseikre, előítéleteikre és a tévesen értelmezett katolikus tanokból eredő (ezáltal hamis) következtetéseikre hagyatkozva ítélik azt meg. Azaz sok esetben a fentebb vázolt, sztereotípiáktól terhelt ítéletek terhelik a kapcsolatokat, amely téves ítéletek mind a Katolikus Egyház gyenge emberi csoportjaiból, személyeiből, akik nem ismerik eléggé saját vallásuk tanítását, vagy életükkel megcáfolják azt, mind az öntudatos protestáns hagyományokból (melyek javarésze a fent említett problémák miatt alakultak ki), mind a felvilágosodás utáni világ- és történelemszemléletből (pl. egyoldalú metafizikai felfogás, szubjektivizmus), mind a mai médiából (amelytől annyira távol áll a katolikus szellem) szivárognak a lelkekbe.

Egyike az ilyen protestáns hagyománynak, vagy inkább sztereotípiának az, hogy a katolikus tanítás távol áll a Szentírástól, hogy távol áll az őskeresztény Egyháztól. Ennek megdöntése érdekében több mint 2000 bibliai idézetet, és több mint 400 ókeresztény idézetet (és még több száz várható) állítottam össze. Ebben nagyon nagy segítségemre volt John Salza oldala (www.scripturecatholic.com), és más angol nyelvű hitvédelmi oldal. A szentírási idézeteket igyekszem majd exegetikailag is igazolni, kommentálni, valamint csoportosítani, érthető és áttekinthető formába szerkeszteni. Azon leszek, hogy eleget tegyek az Unitatis redintegratio kérésének, miszerint "a katolikus hitet mélyebben és pontosabban kell kifejteni, oly módon és olyan megfogalmazásban, hogy különvált testvéreink is jól megérthessék." [uo.]. Elsőként tehát azt szeretném elérni, hogy rendbe tegyem az egész oldalt, és az összes témát részletesen kifejtsem. Nagyon kevés időm jut erre a munkára, de egyszer csak elkészül. Addig is lehetőséget nyújtok arra, hogy az esetlegesen felmerült kérdésekre folyamatosan választ adhassak. Az e-mail címemre lehet írni, de azért készítettem el ezt a blogot is, hogy hozzá lehessen majd szólni az egyes témákhoz. Időmtől függően válaszolni fogok az értelmesen megfogalmazott, keresztény hangvételű kérdésekre.

Isten kegyelméből!

Pozsonyi Gábor Attila

Címkék: blog, depositum